Az északi fény, vagyis az Aurora Borealis, sok utazó bakancslistáján szerepel. Nem véletlenül: amikor a sötét égbolton zöldes, lilás vagy akár vöröses fényfüggöny jelenik meg, egészen különleges látványban lehet részünk.
De van egy apró probléma: az északi fényre nem lehet egyszerűen repülőjegyet venni. Hiába utazunk el a megfelelő évszakban a sarkkör közelébe, még nem biztos, hogy látni is fogjuk.
Ezt saját tapasztalatból is mondom. Több alkalommal indultam útnak kifejezetten az északi fény miatt, és volt olyan expedícióm, amikor egyáltalán nem sikerült meglátni. Máskor csak halványan jelent meg, és olyan is akadt, amikor igazán látványos fényjátékban volt részünk.
Mi is pontosan az északi fény?
Az Aurora Borealis akkor alakul ki, amikor a Napból érkező töltött részecskék kölcsönhatásba lépnek a Föld felső légkörével. Az így létrejövő fényjelenség elsősorban a sarkvidékek környékén figyelhető meg.
A legismertebb szín a zöld, de erősebb aktivitásnál rózsaszín, lila, vöröses vagy fehéres árnyalatok is megjelenhetnek. A fény lehet egy alig észrevehető, halvány sáv az ég alján, de akár az egész égboltot betöltő, gyorsan változó fényfüggöny is.
És itt jön az egyik fontos különbség a fényképek és a saját szemünk által látott jelenség között: a fényképezőgép sokszor hamarabb „észreveszi” az aurorát, mint mi. Hosszú expozícióval olyan halvány fényeket is meg lehet örökíteni, amelyek szabad szemmel még alig láthatók.
7 gyakori tévhit az északi fényről
1. Az északi fény mindig élénkzöld
Nem. A fotókon gyakran látott intenzív zöld fény inkább a látványosabb esetekre jellemző. Gyenge aktivitásnál az aurora lehet halvány, szürkés-zöldes vagy szinte csak a fényképezőgépen látható.
2. Minél hidegebb van, annál jobb az esély
Az északi fényhez nincs szükség fagyos időre. A sötét, lehetőleg tiszta égbolt sokkal fontosabb.
Persze a sarkkör közelében télen könnyen előfordulhat komoly hideg, különösen akkor, ha hosszabb ideig mozdulatlanul várakozunk.
3. Ha látom a csillagokat, biztosan lesz sarki fény is
Sajnos nem. A tiszta égbolt csak az egyik szükséges feltétel. A megfelelő naptevékenység és geomágneses aktivitás is kell ahhoz, hogy az aurora megjelenjen.
4. A magas Kp-érték garantálja a látványt
Nem. A Kp-index az aurorális aktivitás egyik fontos mutatója, de önmagában nem mondja meg, hogy az adott helyről ténylegesen látni fogjuk-e a fényt.
Ha közben vastag felhőzet borítja az eget, lehet akármilyen erős az aktivitás – abból mi semmit nem fogunk látni.
5. Ha egyszer megjelenik, órákig ott marad
Az aurora nagyon változatos lehet. Egy-egy fényesebb szakasz rövid ideig tart, máskor hosszabb időn keresztül is látható. Akár percek alatt is jelentősen megváltozhat az alakja és az intenzitása.
6. Profi fényképezőgép nélkül nincs esélyem
Ma már egy jobb mobiltelefon is képes lehet megörökíteni a halványabb aurorát éjszakai üzemmódban. Fényképezőgépnél pedig állvány és hosszabb expozíció lehet a kulcs.
7. Csak nagyon északon látható
Az aurora elsősorban a sarkvidéki régiókban gyakori, de erősebb geomágneses viharok idején délebbi területekről is látható lehet.
Mikor érdemes indulni?
Az északi fény valójában egész évben létrejöhet, de nyáron a magas északi szélességeken egyszerűen nincs elég sötét ahhoz, hogy lássuk.
Az aurora borealis vadászati szezon általában augusztus végétől április elejéig tart. Finnország hivatalos turisztikai oldala is ezt az időszakot jelöli meg, és szeptember–október, illetve február–március környékét emeli ki az aktívabb időszakok között.
Tromsønél a hivatalos turisztikai oldal szerint nagyjából szeptembertől április elejéig van auroraszezon.
A tél azért népszerű, mert hosszúak és sötétek az éjszakák, ráadásul a hóval borított táj önmagában is különleges hangulatot ad. Ősszel és tavasszal viszont az időjárás és a hőmérséklet sok esetben kellemesebb lehet.
A legfontosabb azonban nem egy konkrét hónap, hanem az adott éjszaka időjárása és aurorális aktivitása.
Hol érdemes keresni az északi fényt?
Nincs egyetlen hely, amely minden körülmények között a „legjobb”. A lényeg, hogy megfelelő szélességen legyünk, sötét legyen, és legyen lehetőségünk tiszta égbolt alá kerülni.
Izland
Izland az egyik legnépszerűbb aurorás úti cél. Nagy előnye, hogy a sötét éjszakák mellett elképesztő tájakat is kapunk: vízeséseket, fekete homokos partokat, vulkanikus tájakat és gleccsereket.
Az Izlandi Meteorológiai Hivatal hivatalos aurora-előrejelzése különösen hasznos, mert az aurora aktivitása mellett a felhőzetet is mutatja. Az oldalon a zöld területek felhős, a fehérek tisztább égboltot jelölnek.
Izlandi Meteorológiai Hivatal – Aurora forecast
Észak-Norvégia
Tromsø az egyik legismertebb kiindulópont. A város az aurorális zónában fekszik, és megfelelő körülmények között akár a környékről is jól megfigyelhető a jelenség.
Nagy előnye, hogy szervezett auroravadász túrák is elérhetők. Ezek egyik előnye, hogy a helyi vezetők az időjárást figyelve akár más helyszínre is tovább tudnak menni.
Visit Tromsø – Northern Lights
Tromsønél érdemes időben szállást keresni, különösen a népszerű auroraszezonban. Ha több éjszakára érkezünk, a szállás elhelyezkedése mellett az ár és a lemondási feltételek is fontos szempontok lehetnek.
Finn Lappföld
Rovaniemi, Inari, Ivalo és a finn Lappföld további részei szintén népszerűek. A hivatalos finn turisztikai oldal szerint a szezon késő augusztustól április elejéig tart, és a sötét, tiszta égbolt mellett a fényszennyezéstől távoli helyek a legjobbak.
Visit Finland – Northern Lights
Svéd Lappföld
Abisko és Kiruna környéke szintén ismert aurorás úti cél. Svédország északi részén különösen fontos előny lehet, ha olyan helyet választunk, ahol nagyobb eséllyel találunk tiszta égboltot.
Kanada és Alaszka
Észak-Kanada és Alaszka hatalmas területei szintén az auroravadászok kedvelt célpontjai közé tartoznak. Itt is igaz azonban: a nagyobb földrajzi terület nem jelenti azt, hogy minden éjszaka látni fogjuk az aurorát.
Ha már megvan az úti cél és az időszak, érdemes több dátummal is megnézni a repülőjegyeket. Az auroravadászatnál különösen hasznos lehet néhány nap rugalmasság, hiszen így több éjszakán van esélyünk kifogni a megfelelő időjárást és aktivitást.
Az eSky keresője rugalmas dátumokkal és közeli repülőterekkel is tud keresni.
Saját tapasztalatom: négyszer indultam a sarki fény nyomába
Az északi fény nálam nem egyetlen sikeres utazás története. Éppen ellenkezőleg: többször is nekifutottam, és nagyon különböző élményeim voltak.
Az első „Sarki fény expedícióm” 2012-ben Svédországba, Luleåba vezetett. Januárban utaztunk oda kifejezetten azért, hogy láthassuk az aurorát. Rengeteg havat viszont biztosan láttunk – talán annyit, amennyit gyerekkorunk óta nem. 🙂
Este aztán hiába öltöztünk fel minden meleg ruhánkba és indultunk el sarki fényt keresni. A helyiek már előre mondták, hogy a felhős idő miatt nem sok esélyünk van, de természetesen nem hittünk nekik. Megnéztük az eget, vártunk, sétáltunk, kerestük a megfelelő helyet…
Nem láttunk semmit.
Utólag ez volt az első fontos leckém: attól még, hogy valaki januárban elutazik Észak-Svédországba, az aurora nem fog neki automatikusan megjelenni.
2015: Rovaniemi – végre láttuk!
Három évvel később Finnországba, Rovaniemibe utaztunk. Ez már sokkal jobban sikerült. Egyik este egy helyi vezetővel egy befagyott tóhoz mentünk, ahol több turistacsoport is az eget figyelte.
Először csak egy furcsa, függőleges, felhőszerű csík jelent meg. Aztán rájöttünk, hogy ez bizony maga az aurora.
Később egyre látványosabb lett: függőleges, vízszintes, csavarodó formák jelentek meg az égen. A holdfény ugyan valamennyire tompította a zöld színt, de végre tényleg láttuk a sarki fényt.
A saját értékelésünk akkor körülbelül 80 százalékos siker volt: az aurorát láttuk, de nem olyan intenzíven, mint reméltük. A fotózás pedig még kevésbé sikerült úgy, ahogy szerettem volna.
2016: Izland – ismét sikertelen vadászat
2016-ban újra megpróbáltuk, ezúttal Izlandon. Már induláskor tudtuk, hogy az időjárás lesz az egyik legnagyobb kérdőjel.
Bejártuk Izland több látványos részét, de az időjárás nem kedvezett. Felhők, eső és szél kísért bennünket, esténként pedig hiába néztük az előrejelzéseket.
Az egyik este még ki is sétáltunk az óceánhoz, de aurora helyett végül a saját zseblámpánk fényeit figyelhettük. 🙂
Ez volt a második olyan utazásom, amikor a fő cél egyszerűen nem jött össze.
2019: Izland – amikor végre igazán szerencsénk volt
2019 őszén ismét Izland következett. Ezúttal már sokkal jobban figyeltük az előrejelzéseket, és az indulás előtt biztatóak voltak a jelek.
Az első estén Laugarvatn környékén kerestünk egy sötét helyet. Eleinte szabad szemmel szinte semmit nem láttunk, a fényképezőgép hosszú expozíciójával viszont már megjelent valami halvány zöld.
Aztán erősödni kezdett.
Először csak halványzöld sávokat és kisebb függőleges csíkokat láttunk, később viszont egyre látványosabb lett. Amikor már azt hittük, hogy vége, beültünk az autóba – és ahogy elindultunk, ismét felerősödött.
Kiszálltunk.
Fotóztam, amennyit csak tudtam.
Amikor később visszaértünk a szállásra, már éppen kezdtek lekerülni rólunk a meleg ruhák, amikor az ablakon keresztül megláttuk, hogy nagyon zöld az ég alja.
Újra visszaöltöztünk és kimentünk.
Ezúttal még erősebb volt a fény. Legalább 40–50 percig figyeltük, ahogy lassan változik és halványul. Fáztunk, fáradtak voltunk, de azért ezt már tényleg nehéz lett volna kihagyni.
Másnap este pedig ismét sikerült látni: akkor az aurora olyan szélesre terült szét az égen, hogy szinte nem is fért bele a látómezőnkbe. Jobbra-balra kellett fordulni, majd felfelé nézni, mert mindenhol ott volt.
Na, ez már az a sarki fény volt, amiért az ember elutazik Izlandra.
🚗 Autóval könnyebb az aurora nyomába eredni
Az aurora vadászatnál nagy előny, ha nem vagyunk egyetlen helyszínhez kötve. Ha az egyik település fölött felhős az ég, autóval akár néhány tíz kilométerrel arrébb is kereshetünk tisztább területet. Éppen ezért Izlandon különösen praktikus lehet az autóbérlés, főleg akkor, ha nemcsak a sarki fény miatt érkezünk, hanem az ország látnivalóit is bejárnánk.
👉 Autóbérlés Izlandon – ajánlott autók és árak
Fontos: téli utazásnál ne csak az autó árát nézd. Az aktuális út- és időjárási viszonyokat is mindig ellenőrizni kell, mert Izlandon a körülmények gyorsan változhatnak. A megfelelő autó kiválasztása pedig az útvonaltól és az évszaktól függ; a hegyi F-utakhoz például megfelelő 4×4 szükséges, de figyelni kell, mert sokszor ezeket az utakat télen nem is lehet használni.
Mit tanultam ezekből az utakból?
Talán a legfontosabb tanulság egyszerű: az északi-fény vadászatnál nincs garancia.
Lehet tökéletesen megtervezett utazásunk, megfelelő évszakunk, jó helyszínünk és biztató előrejelzésünk, mégis előfordulhat, hogy felhős lesz az ég.
Éppen ezért én ma már úgy terveznék egy ilyen utat, hogy ne egyetlen estére számítsak.
Ha csak egy éjszakánk van, az nagyobb szerencsejáték. Ha viszont 3–5 éjszakát töltünk az adott régióban, több alkalommal is lehetőségünk lesz próbálkozni.
És ha szükséges, mozogni kell. Egy városban lehet felhős az ég, miközben néhány tíz kilométerrel arrébb tisztább. Ez különösen olyan helyeken fontos, ahol autóval könnyen változtathatunk a helyszínen.
Mire figyelj, ha sarki fényre vadászol?
1. Legyen sötét.
A városi fények jelentősen rontják a látványt. Menjünk minél távolabb a fényszennyezéstől.
2. Figyeld a felhőzetet.
Ez legalább olyan fontos, mint az aurora-aktivitás. Felhőn keresztül ugyanis hiába történik bármi az égbolton.
3. Nézd az aurora-előrejelzést.
Izlandon például az Izlandi Meteorológiai Hivatal előrejelzése az aktivitást és a felhőzetet is együtt mutatja.
4. Legyen nálad nagyon meleg ruha.
Az auroravadászat sokszor nem egy gyors „kinézek az ablakon” program. Hosszú perceket vagy akár órákat is állhatunk a hidegben.
5. Legyen türelmed.
Lehet, hogy 20 percig nem történik semmi, aztán hirtelen megjelenik egy halvány sáv, amely néhány perc múlva látványos fényjátékká alakul.
6. Fényképezéshez vigyél állványt.
A hosszú expozíció sokszor olyan aurorát is megmutat, amit szabad szemmel alig látunk.
+ Egy fontos praktikus tipp: az északi fény miatt gyakran olyan helyekre utazunk, ahol télen havas, jeges útviszonyokkal és hideg idővel találkozhatunk. Ha autót is bérelsz, különösen érdemes olyan utasbiztosítást választani, amely az utazás és a tervezett programok szempontjából megfelelő fedezetet nyújt.
Hol érdemes megnézni az előrejelzést?
Az auroravadászat előtt érdemes több információt is összevetni.
Izlandhoz különösen hasznos az Izlandi Meteorológiai Hivatal aurora-előrejelzése, amely az aktivitás mellett a felhőzetet is mutatja.
Icelandic Meteorological Office – Aurora forecast
A NOAA Space Weather Prediction Center Aurora Dashboard az északi és déli féltekére is mutat előrejelzést, valamint rövid távú aurora-előrejelzést is biztosít.
És mi van a déli fénnyel?
Ha azt gondoltad, hogy a sarki fény kizárólag az északi félteke látványossága, van egy jó hírem: a déli féltekén is létezik.
Ott Aurora Australis, vagyis déli fény a neve. Ugyanaz a jelenség, csak a déli sarkvidék környékén.
Ausztrália déli része, Tasmania, Új-Zéland déli területei és természetesen az Antarktisz is szóba jöhetnek megfelelő körülmények között.
A NOAA előrejelzése külön kezeli az északi és déli félteke aurorális aktivitását.
Érdemes belevágni egy északi fényes utazásba?
Ha az északi fény rajta van a bakancslistádon, szerintem érdemes úgy tekinteni rá, mint egy esélyre, nem garantált programra.
Én négyszer indultam útnak kifejezetten ezért. Volt teljes kudarc, volt részleges siker, és volt olyan alkalom is, amikor több estén keresztül is szerencsénk volt.
És talán éppen ez teszi különlegessé.
Mert amikor végre ott állsz a sötétben, fázva, hosszú várakozás után, és egyszer csak elkezd zöldülni az ég, akkor már pontosan tudod, miért érte meg újra és újra megpróbálni.
Az északi fény ugyanis nem olyan látnivaló, amely biztosan ott van, amikor megérkezel. Meg kell találni. Várni kell rá. És néha szerencse is kell hozzá.
De amikor sikerül, azt valószínűleg sokáig nem felejted el.
✈️ Tervezed a saját sarki fény expedíciódat?
Először válaszd ki az úti célt, majd érdemes legalább 3–4 éjszakával számolni.
Repülőjegy: eSky repülőjegy-kereső
Szállás: Tromsø szállások – Booking.com
Utasbiztosítás: AXA utasbiztosítás
Az aurora vadászatnál pedig hagyj magadnak némi mozgásteret: a megfelelő naptevékenységet és a tiszta égboltot sajnos nem tudjuk lefoglalni. 😉
A repülőjegyeket érdemes több időpontra és közeli repülőtérre is összehasonlítani, a szállásnál pedig olyan helyet választani, ahonnan könnyen elérhetők a sötét, fényszennyezéstől távoli területek.
És egy ilyen utazásnál az utasbiztosítást sem hagynám ki: az időjárás, az autózás és a téli körülmények miatt különösen fontos, hogy legyen megfelelő fedezet.
Összegzés: az északi fényhez szerencse is kell
Az északi fény vadászata nem olyan program, amelyet egyszerűen lefoglalunk, majd a megadott időpontban megérkezünk és megnézzük. A helyszínt, az évszakot és az időpontot megválaszthatjuk, de a felhőket és a naptevékenységet nem mi irányítjuk.
Ezt a saját utazásaim során négyszer is megtapasztaltam. Volt, hogy egyáltalán nem láttunk semmit, máskor csak halványan derengő fényeket sikerült elcsípni, és olyan alkalom is akadt, amikor az égbolt szinte teljesen megtelt zöld fénnyel.
Éppen ezért, ha egyszer elindulsz az északi fény nyomába, ne biztos programként, hanem kalandként tekints rá. Adj magadnak több estét, figyeld az előrejelzést, menj el a városi fényektől, öltözz fel nagyon melegen – és hagyj egy kis helyet a szerencsének is.
Mert lehet, hogy órákig csak a sötét eget figyeled.
Aztán egyszer csak megjelenik egy halvány zöld sáv.
És onnantól már érted, miért indultál el.
