Írország vallási és kulturális élete mélyen gyökerezik a történelemben, és szorosan összefonódik a nép identitásával.

Az ősi kelta vallás a druidák vezetésével egyedülálló hitvilágot képviselt: szent ligetekben és kövek mellett tartott szertartásokat, ahol a természet erőihez és az évszakok körforgásához kapcsolódó rítusokat gyakoroltak. A kelta vallás szimbólumai – mint a napkereszt, a spirálmotívumok és a misztikus állatok – ma is megtalálhatók a művészetben és a népművészetben. A kelta hagyomány máig erősen hat az ír identitásra, ünnepekre és legendákra (pl. Samhain, a mai Halloween őse).

A kereszténység a 5–6. században jelent meg, Szent Patrik missziójának köszönhetően. Ettől kezdve a katolicizmus vált meghatározóvá, és évszázadokon át formálta a társadalmat. Írország kolostorai a középkorban Európa tudásközpontjaivá váltak, ahol kéziratokat másoltak és terjesztettek. A mai napig a lakosság többsége római katolikus, de jelen vannak az anglikánok, a presbiteriánusok és más keresztény felekezetek is. Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor egyre gyakoribb a szekuláris, vallásilag kevésbé kötődő életforma.

Az ír életmód középpontjában a közösség és a család áll. A „zöld sziget” lakói híresek barátságos, nyitott természetükről, amely leginkább a pub-kultúrában érhető tetten. Az ír pub nem csupán ivóhely: a társasági élet központja, ahol barátok, családok és idegenek egyaránt összegyűlnek. A hangulatot sokszor élő zene – hegedű, ír duda (uilleann pipes), bendzsó – kíséri, és a spontán tánc sem ritka.

A vallás, a kelta hagyományok és a közösségi élet összefonódása teszi Írországot különlegessé. Itt a múlt és a jelen kéz a kézben jár: a druidák misztikus öröksége és a katolikus templomok harangjai egyaránt részei annak a színes kulturális szövetnek, amely az ország mindennapjait áthatja.